1.Fejezet

Hali!Remélem nem okozok csalódást ezzel a résszel és még felkelt valakinek az érdeklődését a blog. :D Ha érdekel akkor kérlek iratkozz fel,pipálj komizz hogy mit kéne javítanom mire figyeljek oda!

Jó olvasást ;) xoxo

"-Igen.Megpróbálom!"
Amint kimondtam egy lakás nappalijában találtam magam.A plafont barna  foltok fedték,a falakon egy-egy repedés látszódott amik egészen a padlótól felfutottak az ablakig,ami éppen a gyönyörű East River-re nyílt.Egész nap tudnám csodálni,de most a fiút kell megkeresnem.Nevére alig emlékszem pedig itt van a nyelvem hegyén.Leginkább a szőke haja és a szép szögletes arca hagyott bennem nyomot.
A gondolat menetemet egy ajtó csapódás szakította meg.Magam mögé néztem és ő volt az.Az a fiú akit mutattak.Enyhe karikák látszódtak  a szeme alatt ,a szőke haját az ablakon  bejövő fény glória ként világította meg.
-Te ki vagy?Hogy kerülsz ide?-nem tudtam hogy melyikre válaszoljak előbb ugyanis egy regényt kellett volna szóban elmondanom.-Nem érdekel,csak hord el magad!-ordított rám.Földbe gyökerezett a lábam.Nem tudtam merre hova menjek hogy kijussak.Szerintem ezt ő is észrevette.Szúrós tekintettel felém tartott ,amikor elém ért tömény alkohol szagot éreztem, megfogta volna a kezem.Gondolom ki akart rángatni a lakásból.Vagy ötször megpróbálta de nem ment.A karomon csak úgy átsiklott a keze,ne éreztem az érintését se.
-Ez biztos csak az alkohol miatt van.-ennyivel letudta az egészet és leült a kanapéra és folyamatosan engem nézett.
Szerintem azt várja hogy mikor tűnök el.Pedig amíg nem "gyógyul meg" addig nem megyek sehova , fel akarok jutni!Még mindig éreztem a tekintetét magamon akárhogy is próbáltam kerülni.
Valaki csöngetett a fiú felállt és kiment.Egy résnyire nyitva hagyta az ajtót.Ki néztem a résen.Az előszobában két kopasz harminc év körüli kopasz férfit láttam.Mind a két karjuk tele volt tetoválásokkal.Kezet fogtak üdvözlés képen egymással és a nappali felé tartottak.Odébb álltam az ajtóból.Ahogy beléptek leültek a kanapéra és egy zacskó fehér valamit tettek az asztalra.Drog fordult meg először a fejemben.Megint rám pillantott hosszasan el is bambult.
-Te mit nézel?-kérdezte az egyik kopasz férfi.-Jamie biztos kell ez neked?
-Semmit.Igen biztos.-a fiú megrázta  a fejét és már nem bámult tovább.-Mennyi lesz?
-Ötezer.
Jamie-re néztem aki kissé lefagyott az ár hallatán amit még én is sokalltam.
-Az az igazság hogy most nem igazán tudok fizetni.-A szőke hajú fiú szinte penge vékonyságúra szorította össze ajkait-Ugye nem gond?
-Persze-persze nem gond...azért utaztunk ide Svédországból és csempésztettük át a határon hogy utána ezt mondhasd!-ahogy jobban odafigyeltem tényleg lehetett érteni azt a zavaró akcentusát.Figyeltem a további eseményeket de abban biztos voltam hogy ennek nem lesz jó vége.Az egyikük oda súgott valamit a másiknak.Felálltak mind a hárman és egymás elé fordultak.Látszott rajtuk hogy nem éppen a leghiggadtabbak ezért Jamie elé léptem.Láttam hogy az egyiknek megindult az ökle épp az arcom felé.Két dologban reménykedtem, abban hogy ők nem fognak tudni átnyúlni rajtam és hogy nekem nem fog fájni.Összeszorítottam a fogaimat és vártam a vég kifejletet.Az első ütés  megtörtént hátra néztem a fiúnak nem volt semmi baja,nekem meg nem fájt semmim.Ezt ötször-hatszor eljátszották amikor végre megunták.Felkapták a csomagot és egyszerűen dühöngve kisétáltak.Hátra fordultam.
-Ez nem az alkohol miatt van!-jelentettem ki